Belsőség
Számtalanszor megkeresnek, hogy rakjam fel a vasárnapi piacon, neten vásárolt, már egyszer „kidobott” használt gumit, meg csak egy hasonlót a defektes helyett ami úgy néz ki, meg akkora stb. Ha úgy ítélem meg, nem végzem el a szerelést, mert lehet, hogy az az autó az árokban, én meg a böriben végzem. A következő videó nem az abroncsok állapotának fontosságáról szól, de a lényeg ugyanaz.
Aki még nem látta nézze meg:
Egyre több vásárló érdeklődik a megvásárolni kívánt gumiabroncs úgynevezett DOT-számáról, mondván: ha a gumi nem az aktuális évben került gyártásra, akkor már nem is érdemes megvenni.
A DOT-szám a gumiabroncsok oldalfalán található jelölés, ami a gumi gyártási idejét is mutatja. A DOT-szám utolsó 4 karaktere árulja el a gyártás időpontját. Az utolsó 4 számjegyből az első kettő a gyártási év adott hetét, a második kettő a gyártási évet jelöli. Mégis mi a gond a nem az adott évben gyártott gumiabroncsokkal? – vetődik fel a kérdés.
A gumiabroncs nem gyorsan romló termék, hanem tartós fogyasztási eszköz: szakszerű tárolás esetén a nem használt abroncs 5 évig mindenképpen újnak tekinthető, azaz felszerelhető. A gyártási folyamat során a gumiabroncsba olyan adalékanyagok kerülnek, amelyek megakadályozzák a minőségromlást, az elöregedést és a futóteljesítmény romlását. Ezek az adalékanyagok biztosítják, hogy az abroncs tulajdonságai élethosszig megmaradjanak.
A magyarországi gumiabroncsgyártók szövetségének (HTA) szakértői szerint a gyártás után 5 évvel az abroncsok teljesítménye nem romlik, amennyiben azok tárolása szakszerű volt, és a felszerelést követő további 5 évig használható. Ha több évvel korábban gyártott, korábban nem használt abroncsot találunk jó áron, nyugodtan vegyük meg.
Jelenleg nincs olyan jogszabály, ami szabályozná, hogy mikor kell a gumiabroncsokat véglegesen lecserélni, de a HTA szakembereinek véleménye szerint 10 évnél idősebb – akár még nem használt – gumit ne vegyünk és ne használjunk.
Gumiabroncs öregedése:
A gumiabroncs tényleges öregedése a használatbavételkor kezdődik. Használatban álló gumi esetén hat év után lehet az öregedésről beszélni, tehát, ha még a futófelület vastagsága miatt jó is az abroncs, mégis érdemes lecserélni. Ennek egyik oka, hogy a gumi a napfény hatására öregszik, szárad. A másik, hogy használat közben hőterhelés is éri az abroncsot, amely megint csak öregíti. Ez utóbbi főképp a téli abroncsok esetén szélsőséges, amelyek például egy mínusz 10 fokos indulás után autópályatempón 60-80 celsius fokra melegedhetnek. Az öregedés miatt felkeményedik a futófelület, tehát csökken az abroncs tapadóképessége, hosszabb lesz a fékút, rosszabb az útfogás, csikorgós az elindulás.
A raktárban álló gumiknál a Michelin szakértői szerint egy év állás (szakszerű tárolás esetén) három hét használatnak felel meg. Ha egy abroncsot szakszerűen raktároznak, éveken keresztül is megőrizheti eredeti tulajdonságait. Raktározott, nem használt gumiknál az öregedés határa általában 10 év. Ennél régebbi gumit már nem szabad felszerelni és használni. Amennyiben egy gumiabroncs gyártó más ajánlást fogalmaz meg, akkor azt kell figyelembe venni.
CONTINENTAL állásfoglalás:
A gyártási folyamatok során olyan adalékanyagokat kevernek a gumialapanyaghoz, amelyek nagymértékben megakadályozzák az abroncs bárminemű teljesítménycsökkenését.” Az adalékanyagok garantálják, hogy az abroncs kiegyensúlyozott tulajdonságai megmaradjanak még akkor is, ha esetleg évekig tárolják.
MICHELIN állásfoglalás:
A Michelin felmérése szerint a gumiabroncsok körülbelül 10 éves korukig nyújtják az elvárt anyag- és szerkezeti tulajdonságokat. Ebbe természetesen érdemes beleszámítani az autón eltöltött 5-6-7 évet is.
BRIDGESTONE állásfoglalás:
A gyártás racionalizálásának következményeképp egy gyártó sem gyárt minden terméket minden méretben folyamatosan, így előfordul, hogy adott méretű és mintázatú termékből csak korábbi DOT számú áll rendelkezésre.
Ez semmilyen körülmények között sem jelenti azt, hogy az adott termék bármely paraméterében rosszabb lenne, mint a mai napon készült termékek.
Megéri levegő helyett gázzal feltölteni a kerekeket?
Ha felmerül ez a téma, akkor talán elsődleges érvként szokták emlegetni azt, hogy a gázzal töltött abroncsok tovább tartják a nyomást mint a csak levegővel felfújtak. Ezért a nyomás tovább marad a megfelelő értéken, ami miatt csökken a gumikopás és javul a menetkomfort.
Nos mi is az igazság? Valóban tovább tartják a nyomást a gázzal töltött abroncsok! Az már más kérdés, hogy mennyivel tovább. A hétköznapi használat során ez teljesen jelentéktelen, észre sem vehető! A levegő összetétele 78% nitrogén és 21% oxigén, 1% egyéb. Tehát ha csak levegővel töltetjük meg a kereket, akkor is 78%-a nitrogén lesz! Ezt még tetézi az is, hogy a nitrogénfeltöltés nem vákuumban történik, így a nitrogén aránya a gumiban töltés után 78%-ról körülbelül 93%-ra nő, azaz nagyjából 15%-al lesz több a nitrogén aránya a kerékben. Már gyakorlatban is tesztelték a szóban forgó kérdést. Az eredmény: 7 hét és 3000 km megtett út után nem volt észlelhető a nyomáskülönbség a levegővel és nitrogénnel töltött kerekek között.
Az abroncsok belsejében lévő nemkívánatos összetevők
” Mert a gumigáz mentes a sűrített levegős kompresszorból származó, a gumi anyagát károsító olajrészecskéktől, továbbá a felnik korrodálódását okozó vízpárától „
Egy megbízható gumiszerviz sűrített levegőjében nincs sem olaj, sem pedig vízpára. Ezt a célt szolgálják az úgynevezett levegő előkészítők: leválasztók és szűrők. Ezek használata lehetővé teszi a tiszta és száraz levegő használatát. Viszont tegyük fel, hogy valamilyen okból mégis kerül egy kis víz a kerékbe. Mire ez a mennyiség (pár miligramm) valamiféle kárt okozna a felniben, addigra a külső tényezők is megteszik ugyan ezt.
Ezen megfontolásból a véleményem, hogy a gázzal történő feltöltés teljesen felesleges hétköznapi használat során. Egy szemfényvesztés, amely pénzbevételt jelenthet. Ráadásul viszonylag drága dolog a gumigázzal való feltöltés. Személy szerint nem javaslom. Ellenőriztessük le legalább havonta egyszer a kerekek légnyomását és ilyen téren nagy gond nem lehet!
„Ráz a kormány 120-nál”
Gyakran előforduló jelenség, hogy 100-120km/h-ás sebességnél remeg, mocorog a kormány a kezünk alatt. Ezt leggyakrabban a kerekek kiegyensúlyozatlansága okozza. Amennyiben saját magunk szereljük fel a szezononkénti kerekeket, biztosra vehetjük a jelenséget, mert ilyenkor elmarad a centrírozás, javasolt egy gumis műhely felkeresése. Amennyiben centrírozást követően tapasztaljuk a kormány remegést, ami az előzőleg leszerelt kerekeknél nem volt, valószínűsíthetjük, hogy a kiegyensúlyozással volt a probléma, ilyenkor érdemes visszamenni a műhelybe, biztos készségesen kijavítják a hibát. Okozhatja a gondot a gumik, kerekek nem megfelelő tárolása, vagy vetemedése, öregedése, amit a szakember szemrevételezéssel, méréssel tud megállapítani. Előfordul, hogy a szitálást a féktárcsák vetemedése, vagy egy úthibára ráfutva a futómű geometria megváltozása okozza, ezért érdemes a futómű, és a fékek ellenőrzését is elvégeztetni szakműhelyben. A nem gyári méretű kerék használatával is megváltozik a futómű geometriája, amitől remeghet a kormány, az ilyen kerék használata nem csak hogy balesetveszélyes, de műszakilag is kifogásolható. A könnyűfém felnik tehermentesítő gyűrűinek a vetemedése szintén okozza az említett jelenséget, mert a kerék központosítása megváltozhat. Találkoztam olyan új de nem gyári könnyűfém felnivel, amelynek tehermentesítő furata nem volt geometriailag középen, és ez okozta a hibát. Előfordult, hogy a gumikat az előírt légnyomásra felfújva megszűnt a probléma, ezért fontos, hogy mindenki, aki autót üzemeltet, szánjon időt a gumik nyomásának ellenőrzésére, azok szemrevételezésére, esetleges sérüléseket keresve. A felnik sérülései szintén kiegyensúlyozatlanságot okozhatnak. Nem jellemző, de egy hibás kormánymű is okozhat remegő kormányt, ezért ha a fent említett lehetőségeket kiszűrtük, akkor vizsgáltassuk meg a kormányszervó állapotát, ellenőrizzük a szervóolaj mennyiségét.
Tiszta kerék
Nagy segítség lenne a szakmának, ha a szerelésre, centrírozásra hozott gumik, felnik, szerelt kerekek a lehetőségekhez képest tiszták legyenek. Induljunk ki abból, hogy mi sem szaros gatyában megyünk az orvoshoz, és fogmosás nélkül a fogorvoshoz. Azt látom, hogy éjjel nappal mossák az emberek az autóikat a kézi mosókban, de a munkára hozott kerekek nagy része olyan, hogy legszívesebben hozzá sem nyúlnék. Gondolok itt, az egész évben udvaron tárolt saras, füves, penészes, jégbefagyott mocskokra, ahol a szerelés közel fél órás takarítással indul, azért, hogy szerelhető, és legfőképpen centrírozható legyen. A felni belsejébe ragadt sár dekákban mérhető, és akár 10gramm kiegyensúlyozatlanság is a kormány remegéséhez vezethet. Akkor amikor „csak” 1 garnitúrája van az autónak, a felni belsejének a takarítása nehezebben kivitelezhető, de legtöbbször a 2 garnitúrás autók kerekei a legdurvábbak. Nekem se mindegy, hogy egy retkes kerék megfogásakor, a mocskos kesztyűm miatt, a szerszámaim, a gépeim mennyire lesznek mocskosak. Nem tudom örülne e neki bárki is, ha ezzel a kesztyűvel beülnék az autójába, és megfogdoznám a kormányt, a műszerfalat, a váltógombot.
„a kormánykerék ráz fékezéskor”
Az esetek többségében a kellemetlen és veszélyes rezgéseket az angol szakirodalomban DTV rövidítéssel emlegetett (Discs Thicness Variation), vagyis a változó vastagságú féktárcsa okozza. Ez a probléma 3-6000 km-el a beszerelés után válik zavaróvá fékezéskor. Úgy alakul ki a féktárcsa hullámosodása (változó vastagsága), hogy a fékrendszer hibás geometriai tényezői miatt, egy idő után bizonyos területeken, rendellenes kopás alakul ki a fékbetéttel érintkező felületeken. A vastagsági különbségek mértékétől függően gyakorol rázó, pulzáló hatást az egész fékrendszerre.
amik ezt a jelenséget előidézik:
-A féktárcsa felszerelése előtt nem megfelelően előkészített felületek. Az esetleges rozsda vagy egyéb szennyeződés a tárcsán illetve a kerékagyon nagyon gyakori ok.
-A megváltozott fékrendszer geometria (kátyú, útszegély, baleset, vagy egyéb fizikai hatás) következményeként is gyakran előfordul ez a jelenség.
-A kerékagyra nem központosan felszerelt, esetleg kiegyensúlyozatlan, (centrírozatlan) vagy hibásan kiegyensúlyozott a féktárcsa.
Az egyetlen tökéletes és gyors mód, hogy megszüntessük ezt a problémát, a járműre szerelt féktárcsa saját helyén történő felszabályozása.
Nem szabad halogatni a szakműhely felkeresését, mert a folyamatosan szitáló kerék nem csak az utazási komfortot rontja, hanem tönkreteszi a kormányművet, a felfüggesztés csuklópontjait, a lengéscsillapítót, a kerékcsapágyat, és rontja a kerekek tapadását, a jármű stabilitását.
Gumit a netről?
Kényelmes és remek időtöltés a neten a gumiabroncs hirdetéseket csemegézni. Jobbnál jobb ajánlatokkal, és gyönyörű fotókkal kápráztatják el a nézelődőt. Viszont mikor elkezdjük a megrendelés folyamatát, kiderül, hogy nincs raktáron, csak külföldi készleten, vagy a megjegyzésbe beírt kérdéseinkre semmilyen, vagy bullshit választ kapunk, vagy a megrendelés összegzésénél beugrik a kiszállítási díj, pedig erről szó sem volt a hirdetésben, és akkor még nem tudjuk, hogy mikori gyártású az abroncs, melyik országban gyártották, aminek komoly jelentősége van a minőség, tartósság, szerelhetőség szempontjából. Komoly eltérés van a különböző gyártók profilmélységei között is, ami a futásteljesítményt befolyásolhatja, viszont ez egy netes fotóból nem derül ki. Ha egy termék feltűnően olcsó, előfordulhat hogy korábbi gyártású, és valamelyik ázsiai gyárban készült, annak ellenére, hogy a márka európai. A netes kereskedő nem fogja a selejt guminkat átvenni, pedig az árban a hulladék kezelési díjat kifizetteti a vevővel, majd a gumis műhely újra pénzt kér a leadott gumikért, hiszen neki költséget jelent hulladék abroncs tárolása, kezelése, elszállítása. Így már a jó árunak tűnő gumi nem is olyan olcsó ha mindezeket figyelembe vesszük. Abban az esetben ha reklamáció kezelésre kerül a sor, biztos lehet az aki a netről vásárol, hogy valamilyen kifogással lerázzák, ha válaszolnak egyáltalán a megkeresésre. Az árképzés másik összetevője lehet, hogy a hazai 27% áfa komoly mozgásteret biztosít néhány IP cím tulajdonosnak. Van ugyanis olyan gumis webáruház, amelyik egy laptopról, panelszobából működik, és a felütött rendelés egy másik kereskedőn fut át, olyanon, aki ténylegesen rendelkezik árukészlettel, szállítási kapacitással. Ehhez képest egy gumis műhely a laptopon kívül gépekkel, árukészlettel, tanult szaktudással, működési engedéllyel és ami a legfontosabb személyes kontakttal rendelkezik. Így egy hivatalosan működő műhely nem tud, és nem is akar az áfahuszárokkal versenyezni, viszont ha a vevőnek kérdése vagy panasza van, akkor van hova fordulnia. Mindezeket figyelembe véve javaslom, hogy ha gumiabroncs vásárlás előtt állunk, keressünk fel egy gumis műhelyt is, és látni fogjuk, hogy nincs vagy minimális a különbség a vásárlás végösszegét illetően.
Úgy gondolom, hogy a gumiabroncs vásárlással érdemes gumis szakemberhez fordulni, aki javasolni tud abroncsot az autó futásteljesítményének, használati tulajdonságainak megfelelően azért, hogy ár-érték arányban olyan gumit vegyünk, amire valóban szükségünk van.
„Az almárka is van olyan jó mint a cég vezető márkája”
Jó guminak tartom az Uniroyal abroncsokat. Akiknek prémium minőségű gumira van szüksége megfizethető áron, azoknak ajánlom. Ezt mi sem példázza jobban, mint az, hogy a blokk kialakítás amit az Uniroyal évek óta használ az MS PLUS 77 télin, azt most az új Conti7-es téli abroncs vállrészén a cég vezető márkája is alkalmazza.
